Az ember szeme a kor előrehaladtával nem nő. Már születéskor ugyanolyan a mérete, mint felnőtt korunkban. Ezért van az, hogy a kisbabák szemét olyan nagynak látjuk.
A szem a legegyedibb szervünk. A szivárványhártyáján 256 sajátos pont van, szemben az ujjbeggyel, ahol csak negyven. Ezért van az, hogy a fokozottabban védett intézményekben már a retinát használják az ujjlenyomat helyett.
A szemünk színét az íriszben található melanin nevű festékanyag mennyisége adja. A barnánál több ilyen festék található az íriszben, a kék szeműeknél kevesebb. Ha a csecsemő kék szemmel születik, abból később még lehet barna. Aki viszont barna szemmel születik, abból soha nem lesz kék.
A szempislogásnál is érdekes adatot mértek. Percenként kb. 17-szer pislogunk, egy napi 13-14 órás fennlét alatt 14 ezernél is többet. Ez évente 5,2 millió pislogás. Olvasás közben kevesebbet pislogunk, ezért hamarabb elfárad a szemünk.
A szem felépítése miatt mindent fejjel lefelé látnánk, ha az agy nem korrigálná ezt a jelenséget. De az agy átforgatja a képet, és így jól látunk. Egyébként születéskor minden kisbaba fejjel lefelé lát mindent, ahogy a kép a retinára esik. A fordított látást a gravitáció révén sajátítják el kb. 3-4 hét alatt.
Azok az emberek, akik rendellenesen látják, és képtelenek megkülönböztetni a színeket, színvakok. Születéskor a csecsemők is színvakok, később alakul ki a színlátásuk. A színvakok egyébként leggyakrabban a zöldet és a pirosat keverik össze, vagy csak a szürke különböző árnyalatait érzékelik.
